A történelmi magyar egyházak vezetői tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját az ingatlan-visszaszolgáltatás problémáiról

Megtisztelőnek nevezte az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, Fernand de Varennes, hogy Kolozsváron, a Vallásszabadság házában fogadták a történelmi magyar egyházak vezetői, akik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli problémákról tájékoztatták a magas rangú diplomatát a szerda reggeli találkozón. A különmegbízott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezésében érkezett háromnapos látogatásra Kolozsvárra és Marosvásárhelyre.

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a romániai ingatlan-visszajuttatás törvényi keretéről és megrekedt folyamatáról tájékoztatta a vendéget, kiemelve a felbecsülhetetlen értékű Batthyáneum ügyét. Mint ismeretes, a román állam elutasítja az ingatlan, valamint az értékes gyűjtemény visszaszolgáltatását, és a kedvező strasbourgi bírósági döntés ellenére sem sikerült előrelépni ezen a téren. A világban egyedülállónak nevezte, hogy egy állam, Románia, nem tartja be a saját törvényeit.

„Örülünk, hogy lehetőségünk van találkozni valakivel, aki meghallgat bennünket, kíváncsi a problémákra, hiszen lassan 10 éve, hogy Romániában a magyar egyházaknak nincs lehetősége párbeszédet folytatni a román kormánnyal” – fogalmazott Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke. Rámutatott: Románia nem tartja be a saját törvényeit a visszaszolgáltatások esetében, és ami még rosszabb, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét használva próbálják visszafordítani a folyamatot. Konkrét példaként a tíz éve visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium épület esetét emelte ki, amely nemrég végérvényes bírósági döntéssel visszakerült az állam tulajdonába.

Veress Emőd egyházi jogász az általános képet festette le: a több mint 800 restitúciós kérésnek körülbelül a fele esetében született döntés – kedvező vagy kedvezőtlen -, de 2010-ben teljesen leállt a folyamat, és azóta visszautasítják a kérések 95%-át.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselője, Antal János, a zilahi Wesselényi kollégium ügyét emelte ki, amely évtizedek óta vár a román állam kedvezőbb hozzáállására. Bálint-Benczédi József, az unitárius egyház püspöke és Gyerő Dávid főjegyző az elkobzott egyházi archívumok rendezetlen ügyére hívta fel a figyelmet. A restitúciós törvény csak az ingatlanokra vonatkozik, ezért az állam ma is csupán a visszaszolgáltatott ingatlanban található archívumokat szolgáltatja vissza, így az 1948-ban teherautókra pakolt és állami archívumokba átszállított iratokat az egyház nem kapta vissza, ezért egy részéhez egyáltalán nincs hozzáférése.

Az evangélikus egyházat képviselő Fehér Attila püspökhelyettes arról számolt be a különmegbízottnak, hogy az egyházaknak gyakran óriási erőfeszítésébe kerül, hogy a jó állapotban elkobzott, majd leromlott állapotban visszakapott ingatlanokat felújítsák, konkrét példaként pedig a lerombolt marosvásárhelyi evangélikus templomot és a lelkészi lakást említette.