Az új kormányrendelet aláássa az elemi osztályosok minőségi oktatáshoz való jogát

Az új tanév kezdete előtt alig néhány nappal, augusztus 31-én, egy olyan kormányrendelet látott napvilágot, amely kimondja, hogy az anyanyelvű oktatásban részesülő elemi osztályos tanulóknak a román nyelvet ezentúl felsőfokú végzettséggel rendelkező román nyelv és irodalom szakos tanároknak kell tanítaniuk. Pedagógusok, szülők és oktatási szakértők egyaránt felháborodásukat fejezték ki a sokkoló döntés hallatán, amely igencsak beárnyékolta az idei tanévkezdést.

Az új Kormányrendelet beárnyékolja az idei tanévkezdést az elemi osztályos diákok és tanáraik számára (fotó: maszol.ro/Kovács Imre)
Az új Kormányrendelet beárnyékolja az idei tanévkezdést az elemi osztályos diákok és tanáraik számára (fotó: maszol.ro/Kovács Imre)

A döntés több szempontból is problémás, de főként azért, mert úgy tűnik a tanügyi tárca nem egyeztetett sem a kisebbségi oktatásban jártas szakértőkkel, sem pedig a kisebbségek képviselőivel. Az is nyilvánvaló, hogy a döntés, illetve annak a gyakorlatba ültetése, nem volt kellőképpen előkészítve. A román nyelv és irodalom tanárok ugyanis nincsenek az elemi oktatásra szakosítva, és enyhén szólva is kérdéses, hogy a javasolt kétnapos képzés mennyire elegendő ahhoz, hogy felkészítse ezeket a tanárokat az elemi osztályok oktatására, hiszen ez lényegesen más megközelítést igényel, mint a felsőbb osztályok tanítása. Továbbá, egyes tanfelügyelőségek máris jelezték: nincs elég román szakos tanár ahhoz, hogy fedezni tudják az így kialakult tanári helyeket. A tanügyminisztérium által nemrégiben közzétett pontosítások szerint, abban az esetben, ha nincs elég román szakos tanár, akkor a tanítók is taníthatják a román nyelvet, de mindenképp a román szakos tanárok élveznek elsőbbséget.

Meggyőződésünk, hogy jelen helyzetben az egyetlen elfogadható megoldás a rendelet mielőbbi módosítása. A kormánynak együtt kellene működnie a kisebbségi oktatásban jártas szakértőkkel és az erre szakosodott intézményekkel, annak érdekében, hogy ésszerű stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek valóban elősegítik a diákok román kommunikációs készségeinek fejlesztését. Erre azonban nem jelenthet megoldást egy elhamarkodott döntés, amelyet anélkül hoztak, hogy akár a közösség képviselőivel, akár a pedadógusokkal konzultáltak volna, és amelynek a gyakorlatba ültetése nem volt kellőképpen átgondolva és előkészítve.

Túlzottan magas pénzbírság a székely zászló kitűzéséért

Ismét megbírságoltak egy magyar polgármestert székelyzászló-ügyben, ezúttal Nyárádszereda polgármesterét.

Tóth Sándor polgármester elvesztette az ügyet a bíróságon, és felszólítást kapott, hogy távolítsa el az önkormányzat épületéről Székelyföld regionális szimbólumát. A polgármester nem tett eleget ennek a felszólításnak, mert úgy érezte, a magyar közösség szimbólumai ellen folytatott szisztematikus támadás igazságtalan, illetve kettős mércéről árulkodik, hiszen – ahogyan szervezetünk azt már több alkalommal jelezte – más történelmi régiók, mint például Bukovina vagy Moldva, szabadon használhatják jelképeiket. Mivel nem tett eleget a felszólításnak, 70 000 RON értékű pénzbírságot szabtak ki Nyárádszereda polgármesterének.

A már említett kettős mércét tekintve, az ítélet önmagában is igazságtalan, a túlzottan magas pénzbírságról nem is beszélve. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy a számos nemzetközi ajánlás ellenére, a román hatóságok továbbra is semmibe veszik a magyar közösség azon jogát, hogy nemzeti és regionális jelképeit használhassa.

Miko