Dél-Tirol mintarégió Székelyföld számára

Dél-Tirol számunkra mintarégió, vezette fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt a pénteki szakmai beszélgetést, amelynek főmeghívottja Herbert Dorfmann EP-képviselő volt. A dél-tiroli németek európai parlamenti képviselője Sógor Csaba és Winkler Gyula meghívására érkezett Erdélybe, a kétnapos látogatás első állomása Sepsiszentgyörgy volt.

Dél-Tirol két szempontból is mintarégió Székelyföld számára: a területi autonómia etnikai békét hozott és gazdasági fellendülést biztosított a régiónak. Ezt szeretnénk mi is itt, Székelyföldön: hogy jobban éljünk és legyen etnikai béke. Sok a hasonlóság is köztünk, tudunk tanulni ebből a példából” – emelte ki Tamás Sándor a megyeházán szervezett beszélgetésen, aki arra kérte a dél-tiroli vendéget, hogy javasolja Székelyföld és az olaszországi autonóm tartomány testvérkapcsolatának kialakítását a hamarosan újonnan megalakuló tartományi kormánynak. Herbert Dorfmann felvállalta ennek az ügynek a képviseletét.

2

Mindig jó megoldáshoz vezet, ha a felek egymás között meg tudnak állapodni, a jó megállapodások pedig barátsághoz vezetnek. Az a régió és állam lesz sikeres, amelyik minden polgárára úgy tekint, hogy az hozzáadott értéket képvisel. A decentralizáció, az autonómia fejlődést hoz, hiszen Dél-Tirol Olaszország legszegényebb régiójából lett a leggazdagabb tartomány” – sorolta a dél-tiroli autonómia tanulságait Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint azt érdemes eltanulni a dél-tiroliaktól, hogy nem siránkozni, hanem szövetkezni kell.

Sok a közös vonás Dél-Tirol és Székelyföld között, értett egyet a háromszéki önkormányzati vezetőkkel Herbert Dorfmann, aki az olaszországi német közösséget képviseli az Európai Parlamentben. Néhány mondatban ismertette az általa képviselt régiót, etnikai összetételét, gazdasági helyzetét. Elmondta, hogy a második világháborút követően valóban Dél-Tirol a legszegényebb régiója volt Olaszországnak, ma a második legnagyobb nettó befizető a tartományok sorában. A turizmus a legfontosabb ágazat, de a régió fenntartásában a mezőgazdaság is lényeges szerepet tölt be. Mint elmondta, Dél-Tirolban nagyon korán felismerték, hogy a vidékfejlesztésre kiemelten oda kell figyelni, ugyanakkor mindig szövetkeztek, együtt dolgoztak. Akkor maradnak helyben az emberek, ha megfelelő az életszínvonal és az infrastruktúra, a kis gazdaságok – mint amilyenek a dél-tiroli farmok – csak akkor maradnak fenn, ha együttműködnek, mutatott rá az egyébként mezőgazdasági szakvégzettséggel rendelkező EP-képviselő, aki konkrét példákat is sorolt. Nyilván tisztában van azzal, hogy itt a társulás érzékeny kérdés a kommunizmus miatt, viszont ez az egyetlen lehetőség, hogy a kisebb gazdaságok megmaradjanak. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a mezőgazdaság, a gazdálkodás hatékonysága nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem olyan vidéket kell kialakítani, ahol jó élni, megfelelőek a körülmények.

Herbert Dorfmann az EP-ben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban (AGRI) tevékenykedik, ennek kapcsán beszélt a Közös Agrárpolitika várható változásairól is. A dél-tiroli szakember ebben a kontextusban a családi gazdálkodások támogatása és a vidékfejlesztés fontossága mellett érvelt.

Herbert Dorfmann nagyon jó partnerünk, aki ismeri közösségünk problémáit, évek óta dolgozunk együtt akár kisebbségvédelmi, akár mezőgazdasági kérdésekben. Azért hívtuk meg őt Székelyföldre, hogy ezáltal is felmutassuk a dél-tiroli jó példákat, ahol a nemzeti kisebbségek magas szintű autonómiát élveznek, erős gazdaságuk és fejlett vidéki közösségeik vannak” – mondta felvezetőjében Sógor Csaba. Kitért arra is, hogy Herbert Dorfmann egyike azoknak a kollégáknak, akivel együttműködnek Európában többek között olyan célokért, hogy az EU kezelje kiemelten a vidéki és hegyvidéki régiókat, a családi jellegű kisgazdaságok fejlesztését. Az RMDSZ-es képviselő elmondta: ma már pontosan tudjuk és ez látszik a dél-tiroli példából is, hogy magyar identitásunkat akkor őrizhetjük meg, ha képesek vagyunk helyben megteremteni az itthonmaradáshoz és gyarapodáshoz szükséges feltételeket, hiszen a gazdasági kérdések szorosan összekapcsolódnak a kisebbségvédelmi kérdésekkel. Sógor Csaba kiemelte: ezért volt fontos, hogy az elmúlt hónapokban az Európai Parlamentben számos módosító javaslattal járultak hozzá a legfontosabb európai pénzalapok – a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap – 2021 utáni időszakra vonatkozó prioritásainak kijelöléséhez. „Sikerült számos módosító javaslatot elfogadtatnunk, amelyek éppen arra irányulnak, hogy az uniós támogatások a vidéki térségek felzárkóztatását is kezeljék prioritásként” – hangsúlyozta.

A szülőföld fejlesztésében az uniós források kiemelt szerepet játszanak, mutatott rá Winkler Gyula, hozzátéve: a hatékony fejlesztéshez a pénzügyi források felhasználásáról helyben kellene dönteni. „Sajnos Románia 2007-2013 között épp a központosított ágazati programok miatt, a Közlekekedési és a Környezetvédelmi Operatív Program rossz teljesítménye miatt veszített el 2 milliárd eurót a rendelkezésre álló keretből. Ezt az összeget át lehetett volna csoportosítani, hiszen az Európai Bizottság lehetőséget ad rá. Az átcsoportosítás eredményeként, a Regionális Operatív Program révén például minden megye kaphatott volna további ötven millió eurót, amit a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordíthatott volna. Azt látjuk, hogy ismét ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint hét évvel ezelőtt. Jelenleg a Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretének alig 53 százaléka van leszerződve, tehát valós a veszély, hogy ismét veszítünk a rendelkezésre álló összegből, hiszen már a 2014-2020 költségvetési időszak 5. évében vagyunk. Az RMDSZ javasolja, hogy csoportosítsanak át 2 milliárd eurót a leghatékonyabb ágazati program, a Regionális Operatív Program javára. Ez az intézkedés a helyi közösségek javát szolgálná az egész országban, magyarokét és románokét egyaránt” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő.

A sepsiszentgyörgyi találkozón elsősorban mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek vettek részt az önkormányzati képviselők mellett, így számos konkrét kérdést és kérést is megfogalmaztak a dél-tiroli szakember irányába, többek között felmerült a kis és nagy farmok közötti érdekellentétek kérdése, a területalapú támogatások haszna, de szó volt az állattartók és méhészek gondjairól is.