Értékalkotó közösségként tekintsenek ránk

Most már hivatalosan is kijelenthető, hogy jogi értelemben sikeres a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés.

Minority SafePack: megvannak a hitelesített aláírások, a többség támogatását kell megnyerni

Most már hivatalosan is kijelenthető, hogy jogi értelemben sikeres a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés. 27 tagállam hatóságai már leellenőrizték az aláírásokat, és 1 121 090 aláírást hitelesítettek, amelyhez még a franciaországi eredmények fognak hozzájönni. Az egymillió aláírás mellett a másik feltétel is teljesült, tizenegy tagállamban sikerült túllépni az országos küszöböt – jelentette be szerdán délben Tusványoson Vincze Loránt, a FUEN elnöke.

1
Fotó: Kiss Gábor

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Bethlen Gábor sátrának megnyitóján Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője úgy fogalmazott, a Minority SafePack esetében olyan közös sikerről beszélhetünk, amely nem valósulhatott volna meg, ha a FUEN és az RMDSZ nem állt volna a kezdeményezés élére, amelyhez a Kárpát-medence és egész Európa magyar szervezetei, pártjai is csatlakoztak.

Az ezt követő panelbeszélgetésben Vincze Loránt úgy fogalmazott, a Minority SafePack ma a nemzetpolitikai diplomácia vezető témája, amely fokozottan felértékelődik a jövő évi európai parlamenti választásokon és az azt követő politikai tárgyalásokon. „A magyar közösségek tapasztalják a leginkább, milyen olyan közösségben élni, ahol folyamatosan jogsértések érnek, az állam megpróbálja kurtítani a jogokat, és beszűkült a párbeszéd lehetősége. Úgy érzik, elárulta őket az állam, és elárulja őket Európa is, ha nem hajlandó foglalkozni a kisebbségek ügyével” – magyarázta a FUEN elnöke.

Vincze Loránt szerint “az őshonos kisebbségek az európai kulturális örökség részei, amelyet meg kell védenünk és átörökítenünk a következő nemzedéknek. Brüsszelben ma inkább az a szándék, hogy a sokszínűség jegyében mindent beolvasszon és kilúgozzon, nekünk ezt kell kivédenünk. A következő hónapokban a súlypont ismét a lobbira kerül, nem csupán az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban, de főként a tagállamok nemzeti kormányainál és parlamentjeiben, hogy a Minority SafePackben foglalt elképzeléseket ismertessük, megnyerjük magunknak a többség támogatását”. Emlékeztetett: az RMDSZ vágott bele elsőként az aláírások összegyűjtésébe, és a nagyszámú erdélyi aláírással azt üzente Európának: igen, össze lehet gyűjteni az egymillió aláírást.

Bodor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és a kezdeményezés európai kampányának koordinátora elmondta: azzal, hogy az RMDSZ a kisebbségvédelmi kezdeményezés élére állt és az európai kisebbségvédelmi küzdelem zászlóshajójává vált, olyan löketet adott az európai kisebbségvédelmi szervezeteknek, amely évekig is kitarthat. “Fontos számunkra, hogy milyen eredmények születnek az európai parlamenti választásokon, mert ez nagyban befolyásolja a kisebbségvédelmi törvény sorsát. Nagyon komoly politikai és diplomáciai munka szükségeltetik ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni az ügyet” – tette hozzá.

Komlóssy József, az Európa Tanács szakértője, aki 1992-től kezdődően közel tíz évig volt a FUEN alelnöke, elmondta, a kisebbségvédelem esetében kulcsfontosságú, hogy az országok betartsák vállalt kötelezettségeiket, és ebben az MSPI hatalmas lépést jelent előre. Bár az Európa Tanács alapvetően arra törekszik, hogy saját normáikat beemeljék az uniós jogrendbe, most fordul a helyzet, és azt kell megvizsgálniuk, hogyan tudják az Európa Tanács jogrendszerébe bevinni mindazt, amit az MSPI tartalmaz.

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke a magyarországi kampány részleteit és tapasztalatait ismertette. Szerinte a következőkben Európa lelkiismeretére kell hatni, úgy kell kommunikálni, hogy megértsék, nekünk ez miért fontos. Deklarált európai érték védelmét kérjük – mutatott rá.

A szlovákiai kampány koordinátora, Berényi József, az MKP volt elnöke ismertette a felvidéki hivatalos adatokat: a mintegy 69 ezer összegyűjtött aláírásból 63 ezret hitelesítettek a hatóságok. „Az eredmény megmutatta, melyik közösségek szervezettek, és melyik közösségeknek van igénye egy ilyen csomagra” – fogalmazott. Úgy vélekedett, a sikeres európai aláírásgyűjtésben fontos szerepe volt annak, hogy Vincze Loránt személyében olyan elnöke van a FUEN-nek, aki tisztában van a közép-kelet-európai valósággal.

Olyan Európát akarunk, amely kiáll az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében, és értékalkotó közösségként tekint ránk

Az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkája európai szinten is egyértelműen beérni látszik, hiszen az Európai Parlament ősszel arra készül, hogy tételesen rögzítse az Unión belüli nemzeti kisebbségek jogait” – mondta Sógor Csaba Tusványoson. Véleménye szerint eredményként értékelhetjük, hogy ma már minden európai néppárti dokumentumban megjelennek a kisebbségvédelmi fejezetek,  és számos európai parlamenti jelentés áll ki a nemzeti kisebbségek jogaiért, emellett pedig immár több mint egymillió uniós polgár is rávilágított arra, hogy a kisebbségi kérdéssel az Európai Uniónak is foglalkoznia kell.

Az RMDSZ politikusai Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Ambrus Izabella parlamenti képviselő szerdán a Bethlen Gábor sátorban szervezett Jogérvényesítés Romániában és Európában. Parlamenti és intézményes eszközök című panelbeszélgetés meghívottai voltak a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A beszélgetés további meghívottja volt Molnár Zsolt ombudsman-helyettes is. Illyés Gergely kutató, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) munkatársa moderátor minőségében azt a kérdést intézte a beszélgetés résztvevőihez, hogy a kisebbségi érdekérvényesítés tekintetében mire lehetnek, mire voltak elegendőek a parlamenti eszközök az elmúlt években.

Sógor Csaba válaszában visszatekintést adott arra vonatkozóan, hogyan bővültek az elmúlt évtizedek kisebbségvédelmi jogorvoslati lehetőségei az Európai Unióban. Mint mondta, lassan, aprólépésekben, de kitartóan, embereket egyenként meggyőzve jutottunk el oda, hogy ma már alapvető szempont a kisebbségek védelme egy-egy uniós dokumentum kidolgozása során. Az EP-képviselő elmondta, a nagy áttörés, tehát az, hogy legyen egy uniós kisebbségvédelmi keretszabályozás,  még nem történt meg, de egyértelműen közelebb vagyunk hozzá, mint bármikor máskor. „Minden kisebbségi közösség helyzete sajátos, tagállamonként egymástól eltérő, viszont egy dolog minden uniós tagállamra vonatkozóan igaz: a kisebbségek védelme kapcsán közös a felelősségünk” – magyarázta Sógor Csaba, aki szerint ezt a gondolatot szerencsére már egyre többen ismerik fel és ehhez az aláírásokat sikeresen felmutató Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés is határozottan hozzájárult. „A Minority Safepack az európai nemzeti közösségek együttes sikere, de az RMDSZ és az erdélyi magyarok közös sikere is. Ezen keresztül is azt üzenjük, hogy mi továbbra is egy olyan Európát akarunk, amely kiáll az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében, értékalkotó közösségként és nem veszélyforrásként tekint ránk” – mondta az EP-képviselő.

Ambrus Izabella parlamenti képviselő arra mutatott rá, hogy a kisebbségek tekintetében a nemzetközileg elfogadott jogrendszer sokkal több jogot biztosít, mint a belső, romániai jogrendszer. Ennek ellenére azonban a belső jogrendszer is viszonylag széleskörű jogbiztonságot nyújt a kisebbségi közösségeknek. „Annak ellenére, hogy a magyar képviselet mindig ott volt a román parlamentben, majdnem 30 éves munka eredménye a mostani helyzet. Nem volt ez kis munka, hiszen sorban, tulajdonképpen egyesével kellett a magyar képviseletnek ezeket a jogokat törvényes keretbe helyezni és elfogadtatni” – hangsúlyozta. Ugyanakkor kitért arra, hogy bár adott a belső jogrendszerünk, a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlatban nem érvényesülnek ezek a jogok. Ambrus Izabella szerint ennek nagyon egyszerű oka van: a többségnek nem érdeke ezeknek a jogoknak a betartása. „Sokszor tapasztaljuk, hogy intézményi szinten ezek a jogok nem jelentkeznek a gyakorlatban, és sajnos rendszerint kötnek ki kisebbségvédelmi témák az alkotmánybíróságnál. Ezek a jogok sok éves viták és egyeztetések eredményei, megszavazzuk, átvisszük és végül ott állunk tétlenül, mert azt tapasztaljuk, hogy még maga az államelnök is bizonyos kérdések kapcsán akár az alkotmánybíróságig is elmegy” – mondta. Ambrus Izabella kifejtette, az RMDSZ éppen azért támogatta az igazságügyi törvénykezések reformját, mert abban hisz, hogy egy objektív, pártatlan és hatékonyan működő igazságszolgáltatásra van szükség ebben az országban. „ Ma sorban születnek olyan döntések, amelyek sértik a kisebbségi jogokat és megakadályozzák azok gyakorlati alkalmazását. A magyar közösség érdeke is, hogy megbízhasson az igazságszolgáltatásban, hiszen ez egyfajta garancia lehet a kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is” – nyomatékosított Ambrus Izabella.  

Közlemény