Iohannis mindent megóvott

Az ellenzéki pártok után a bukaresti szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő is alkotmányossági óvást emelt kedden a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új román közigazgatási törvénykönyv ellen.

Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező, vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Iohannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.

A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely – amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni – Iohannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a – 20 százalékban megállapított – jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon – szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő – nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni.

Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a – jelenleg is hatályos – rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból.

Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

Iohannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

A román alkotmány azokban a közigazgatási egységekben kötelezi a helyi hatóságokat és központi közigazgatás helyi képviseleteit, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználat lehetőségét a nemzeti kisebbségekhez tartozó számára, ahol az illető kisebbség „jelentős számarányt” képvisel.

Iohannis a terjedelmes alkotmányossági óvásban egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak biztosítandó speciális nyugdíjat tartja alkotmányellenesnek, illetve azt, hogy a közigazgatási kódexet júliusi rendkívüli ülésszakán tűzte napirendre a parlament. A szász gyökerekkel rendelkező, nagyszebeni születésű Klaus Iohannis másfél évvel államfővé választása előtt a német kisebbség érdekvédelmi szervezetének éléről került a román nagypolitikába.

A törvénykönyv kisebbségvédelmi előírásait kezdeményező RMDSZ korábban a magyar közösség elleni támadásként értékelte azt, hogy a jobbközép ellenzéki pártok ötven törvényhozója alkotmányossági óvást emelt a július elején elfogadott közigazgatási kódex ellen.

MTI