Kiemelt nemzeti értékké válhat a vallásszabadság törvénye és Kőrösi Csoma Sándor életműve

A Hungarikum Bizottság elé terjesztik az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét – döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a július 24-i gyűlésén. A Magyar Értéktárba való besorolás kiemeli a tordai országgyűlés határozatának kultúrtörténeti, vallástörténeti, világot formáló és példaértékű jelentőségét és Kőrösi Csoma Sándor úttörő és kiemelkedő munkásságának fontosságát.

Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ugyanúgy, ahogy Kőrösi világhírű hagyatéka is, ezért reméljük azt, hogy a következőkben kiemelkedő nemzeti értékké, majd Hungarikumokká válhatnak” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely a felekezeti hovatartozástól függetlenül évszázadokra biztosította az együttélés békés feltételeit.

Kőrösi Csoma Sándor munkássága nemzetközi tudományos körök elismerésének örvend. Életművének legfőbb gyümölcse világ első tibeti-angol szótára, amely hosszú ideig a később készült szótárak legfőbb forrása volt. A tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával pedig letette egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság tevékenységével arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és ápoljuk azokat, amelyek nemcsak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. Az idén 450 éves vallásszabadság törvénye, illetve Kőrösi Csoma Sándor életműve pedig az egész magyarság közös értéke” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság döntött a több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Petry hús- és hentestermékeknek és a 13. századi siteri református templomnak az Erdélyi Magyar Értéktárba való felvételéről is.

hegedűs
Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, kép: Gönczy Tamás

Borbély László: a fenntartható fejlődést támogatók listáját a romániai üzleti szférával egészítjük ki

Hasznos megbeszélést tartottak a Fenntarható Fejlődési Főosztály és a romániai üzleti szféra  képviselői az Agenda 2030 keretprogram célkitűzéseinek gyakorlatba ültetéséről július 23-án, Bukarestben.


Borbély László államtanácsos, a Kormányhivatal alárendeltségében működő Fenntartható Fejlődési Főosztály koordinátora szerint lényeges, hogy az üzleti szféra a fenntartható fejlődési programokba fektessen be. Így kialakul egy „nyerő-nyerő”-helyzet a társadalom, a hatóságok és a magánszféra számára egyaránt, mondta az államtanácsos.

Borbély László beszámolt az Országos Fenntartható Fejlődési Stratégia felújításáról. Ilyen vonatkozásban a mai találkozón az üzleti szféra számára fontos témák kerültek terítékre, mint például: a természeti erőforrások kitermelésének racionalizálása, az üzleti-modellek fenntarthatósága hosszú távon, a cégek közösségi beruházásai, a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR) modellje alapján.

borbély
Borbély László államtanácsos, kép: RMDSZ.ro

Meg kell értenünk, hogy az üzleti szféra, végső soron, a gazdaság tartópillére. E valóság felelősségvállalást feltételez. Ha igazán azt akarjuk, hogy egyensúly-helyzetbe jussunk, ahol jövedelmet könyvelnek el a vállalatok, de maga a társadalom is, akkor időt és erőforrást kell befektetünk fenntartható fejlődésünkért. Üzenetem az – és reményemnek adok hangot, hogy e találkozó részvevői megjegyezték –, hogy a fenntartható fejlődést támogatók listáját sikerült kiegészíteni a romániai üzleti szférával” – hangsúlyozta Borbély László.

A tanácskozáson részt vett Ştefan-Radu Oprea kereskedelmi és az üzleti szféráért felelős miniszter is, aki kitért a mentalitásváltás fontosságára valamennyi szinten, míg a szektoriális stratégiákról úgy nyilatkozott, hogy ezeket be kell építeni az Országos Fenntartható Fejlődési Stratégiába. „Fontos, hogy az üzleti szféra célkitűzései megtalálhatók legyenek az Országos Stratégiában. Egyensúlyt kell tartanunk az eljárásokban úgy, hogy cáfolhatatlan fejlődést biztosítsunk a jövőben anélkül, hogy megcsorbuljon a versenyképesség”  fűzte hozzá Oprea.
A román kormány által szervezett konferencián a romániai üzleti szféra reprezentatív szervezeteinek 64 képviselője vett részt.

Közlemény