Parlamenti munkafolyamatok

RMDSZ: helyi ügyekről helyben kell dönteni – a megyei pénzügyi hatóságok decentralizációjáról döntött a szenátus.

A megyei pénzügyi hatóságok (ANAF) decentralizációját írja elő az RMDSZ által javasolt törvénymódosítás, amelyet elsőházként fogadott el a szenátus szerdán, november 14-én – nyilatkozta Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője.

„A megyei pénzügyi hatóságok régióközpontokba való átszervezésével már akkor sem értett egyet az RMDSZ, amikor azt az USL-kormány elrendelte. A Szövetség álláspontja világos: az intézmény működésével kapcsolatos döntéseket, a decentralizáció elvét követve, megyei szinten kell meghozni, hiszen így működhet leghatékonyabban minden közintézmény. Azt támogatjuk, hogy a vállalkozók és a magánszemélyek egyaránt adóügyeiket a lakhelyükhöz, székhelyeikhez minél közelebb intézhessék” – hangsúlyozta a frakcióvezető, majd hozzátette: a Szövetség törvényhozói jogszabály-módosító javaslatot dolgoztak ki ennek értelmében, amely ismét önálló jogi személyiséggel ruházza fel a megyei szintű pénzügyi hatóságokat.

A szakbizottsági munkálatok alatt Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja tartotta fenn a Szövetség törvénykezdeményezését. „Bebizonyosodott, hogy az intézmény hatékonysága csökkent azt követően, hogy regionális szintre emelték működését, hiszen az elmúlt években kevesebb pénz gyűlt be adókötelezettségekből, mint a megyei szintű berendezkedés ideje alatt. Nem szerencsés az sem, ha a szatmári pénzügyi hatóság minden adminisztratív döntésért Kolozsvárról kell jóváhagyást kérjen, a hargitai pedig Brassóból” – mutatott rá a Hargita megyei szenátor, majd hozzátette: a javaslatról végleges döntést a képviselőház hoz, majd az államelnöki kihirdetést követően léphet érvénybe.

Törvénybe iktatná az RMDSZ a helyi rendőrség és az önkéntes polgárőrségi mozgalmak együttműködését

Iktatta az RMDSZ azt a törvénytervezetét, amely megteremti a jogi hátteret ahhoz, hogy azokon a településeken, ahol léteznek polgárőrségek, egy jogszabálykeretben rögzített módon együtt működhessenek a helyi rendőrséggel, ezáltal a közösség érdekében elvégzett munka teljes legitimitást kapna. A Szövetségnek ez a kezdeményezése megtalálható az őszi parlamenti ülésszak prioritásai között is – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a tervezet kidolgozója Bukarestben. A Bihar megyei törvényhozó emlékeztetett arra, hogy október elején, a Szövetségi Képviselő Tanácsát megelőző előkészületekben számos tanácskozásra került sor az önkéntes polgárőrségi mozgalmak képviselőivel, amelynek eredményeként született meg a kezdeményezés, egyben egy első lépés a kérdéskör rendezésére.

„Az önkéntes formában működő polgárőrségek jelentős feladatot látnak el a helyi közösségekben, éppen ezért lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy a helyi rendőrséggel tiszta, világos jogi keretben működhessenek együtt. Ezt a célt szolgálja az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet, amely mindamellett, hogy rendezi a helyi rendőrség statútumát, bevezetné azt is, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, ott a helyi rendőrségben kötelezően az adott kisebbség nyelvét beszélő rendőröket is alkalmazzanak” – taglalta a tervezet részleteit Szabó Ödön. Hozzátette: a tervezet lehetővé tenné azt is, hogy bármilyen civil szervezet, amely a közrend és a biztonság fenntartásáért dolgozik egy településen, szerződéses viszonyban lehessen a helyi rendőrséggel: ez megerősítené a polgárőrség szolgálatát, és partneri viszony alakulhat ki a civil szervezet és a helyi rendőrség intézménye között.

A tervezet továbbá áttörést biztosít a helyi rendőrség és a román rendőrség között: megteremtené a lehetőséget arra, hogy azok a rendőrök, akik szakmailag jól teljesítettek a helyi rendőrségben, egyszerűsített eljárásban átkerülhessenek a román rendőrség kötelékébe. A helyi rendőrség működtetése önkormányzati hatáskör, pontosan ezért a tervezet elkészítéséhez több önkormányzati vezető javaslatait is kérték, és ezeket beépítették a törvénykezdeményezésbe.

A tervezetet elsőházként a szenátus vitatja meg, a végső döntést a képviselőház plénuma hozza meg.

Módosítana az RMDSZ az új nyugdíjtörvény-tervezeten

„Az új nyugdíjtörvény tervezete korkedvezményes nyugalmazást írt elő az anyák számára, akik három vagy annál több gyermeket neveltek fel. A javaslatot üdvözlendőnek tartjuk, de nem kötelezhetjük az anyákat arra, hogy hamarabb nyugdíjba vonuljanak. Módosításunk értelmében, amelyet elfogadott a felsőház szakbizottsága, a törvény csak a lehetőséget teremtené meg számukra, azaz választhatnak, hogy élnek-e vagy sem ezzel a lehetőséggel” – nyilatkozta Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátor azt követően, hogy módosító javaslatokat iktattak és fogadtattak el a héten a szenátus szakbizottságában annak érdekében, hogy egy jobb nyugdíjtörvényről szavazhasson a parlament.

A munkaügyi szakpolitikus rámutatott: bár vannak hiányosságai, alapvetően jó a törvénytervezet, hiszen a nyugdíjak emeléséről rendelkezik, az egyenlőség elvére alapozva. „Aránytalannak tartottuk, hogy míg egy hivatásos balett-táncos hamarabb nyugdíjazható, ugyanez nem vonatkozik a néptáncosokra is, ugyanakkor míg egy operaénekes korkedvezményes nyugdíjban részesülhet, a népdalénekesek nem élhettek ezzel a lehetőséggel. A szakbizottságban sikerült orvosolni ezt a problémát, hiszen ez több száz erdélyi magyar hivatásos néptáncost és népdalénekest érint” – mutatott rá Derzsi Ákos szenátor.

Fontos módosítás az is, hogy az új nyugdíjtörvény-javaslat csak azokra vonatkozik majd, akik legalább 15 éven át hozzájárultak a nyugdíjalaphoz, azoknak a juttatásairól pedig, akik ezt nem tették meg, egy külön törvény fog rendelkezni – hívta fel a figyelmet Derzsi Ákos. A munkaügyi szakpolitikus hozzátette: a speciális nyugdíjakról, így a nyugalmazott rendőrök, katonatisztek juttatásairól sem rendelkezik az új nyugdíjtörvény-javaslat, hiszen ezeket nem a nyugdíjalapból, hanem állami költségvetésből fogják fedezni egy különálló jogszabály értelmében.

A tervezet várhatóan a következő héten fog a szenátus plénumának napirendjére kerülni.

A gazdák pártján áll az RMDSZ: csökkentjük a napszámos rendszerre jellemző bürokráciát

Könnyebben nyilvántarthatják a napszámosokat az erdélyi magyar gazdák, amennyiben az RMDSZ által benyújtott törvénymódosításról a képviselőház is kedvezően szavaz – jelentette be Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, a felsőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke azt követően, hogy a parlament felsőháza egyöntetűen fogadta el a héten a Szövetség javaslatát.

A Hargita megyei törvényhozó által kidolgozott jogszabály-módosítás a napszámos munkaerő alkalmazását szabályozó törvénykezés bürokratikus előírásán lazítana azáltal, hogy a munkavállaló és a munkaadó adataival kapcsolatos mindennapi jegyzőkönyvezés helyett heti rendszerességgel történő nyilvántartásba vételt ír elő, és csak a jelenlétet kötelesek naponta jegyezni a gazdáknak. „Egy gazda az őszi szüretkor kiváltképp akár több száz napszámost is foglalkoztathat, a hatályos törvények értelmében pedig túl sok fölösleges bürokráciával jár munkájuk nyilvántartása. Módosító-javaslatunk csökkentené a rendszerre jellemző nehézséget” – mutatott rá Tánczos Barna, majd hozzátette: a tervezet továbbá egy elektronikus, online-rendszer kidolgozására kötelezi a munkaügyi felügyelőséget, ezáltal is korszerűsítve a napszámos munka megszervezését.

A szakbizottsági munkálatok során a tervezetet Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátor, a munkaügyi bizottság tagja tartotta fenn. „A szaktárca képviselőivel is sikerült megállapodni a bizottsági munkálatok során, kidolgoztunk egy új, egységes és átlátható nyilvántartási rendszert, amely segítségével könnyebb lesz a napszámos munkát jegyzőkönyvezni és a hatóságok irányába elszámolni” – hangsúlyozta a Bihar megyei törvényhozó.

A jogszabály-tervezet esetében a végső döntést az alsóház plénuma hozza meg, majd az államelnöki kihirdetést követően léphet érvénybe.

Derzsi Ákos: konkrét lépéseket sürgetünk a közalkalmazottak megfelelő munkakörülményeinek biztosítására

A statisztikák szerint a munkahelyi szorongás problémát jelent a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt, hiszen egészségügyi és lélektani gondokat okoz, illetve az EU-ban jegyzett betegszabadságok túlnyomó részére munkahelyi stressz miatt kerül sor – mutatott rá Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja.

A törvényhozó hozzátette: a magánszektorban már hangsúlyosan figyelnek erre a gondra, hiszen a termelést és hatékonyságot befolyásolja ez a jelenség, azt kellene elérni, hogy a közintézményekben is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, hiszen hatékonyabban működő közintézményekre van szükség, és nem utolsó sorban a munkavállalók egészségügyi állapotát is pozitívan érintené a munkahelyi stressz kezelése.

A Bihar megyei szenátor levélben kérte a szaktárca vezetőjét és a munkaügyi főfelügyelőt, hogy a munkahelyi szorongás azonosításának, felmérésének és megelőzésének érdekében konkrét lépéseket tegyenek, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben egy adott közintézményben nincs arra hivatott szakember, aki a munkahelyi szorongás kockázatait felmérné, a szolgáltatást kiszervezheti a közintézmény.

„Fontos, hogy a közintézmények vezetői éljenek a kiszervezés lehetőségével, és lépéseket tegyenek a munkahelyi szorongás megelőzése érdekében, hiszen ez az alkalmazottak számára és az intézmény hatékonysága szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen” – emelte ki Derzsi Ákos.

Vass Levente: mielőbb meg kell szüntetni a háborús özvegyeket érintő diszkriminatív intézkedéseket

A háborús özvegyeket érintő egészségügyi rendszerben tapasztalt diszkrimináció ellen szólalt fel Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője november 14-én a képviselőház plénumában. Az egészségügyért felelős szakpolitikus felhívta a plénum figyelmét arra, hogy a háborús özvegyeket a jelenlegi jogszabályok két kategóriába sorolják, amelyek között a különbség gyakorlatilag csak annyi, hogy az egyik kategória százszázalékos egészségügyi ellátásra jogosult, míg a másik csak részben juthat hozzá a kompenzált gyógyszerekhez és szolgáltatásokhoz.

„Ebből adódóan számos családorvos kényszerült abba a helyzetbe, hogy elmagyarázza, hogy a két kategóriát, bár nem sokban különbőznek, más-más jogok illetik meg. Mi több, az ellenőrző hatóságok úgy értékelték, hogy az eddig kibocsátott ingyen receptek értékét vissza kell fizetniük azoknak, akiket a jelenlegi jogszabályok diszkriminálnak” – taglalta Vass Levente Maros megyei képviselő, majd példakánt elmondta, hogy Hargita megyében 7000 ingyenesen kibocsátott recept visszafizetésére szólította fel az ellenőrzőhatóság az érintetteket.

Az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa úgy értékeli: a kormánynak mielőbb lépnie kell ebben az áldatlan helyzetben, és egy sürgősségi kormányrendelettel fel kell oldania a két kategória közötti diszkriminatív rendelkezést, valamint pénzügyi amnesztiát kell biztosítania azoknak, akiket arra köteleznek, hogy az ingyenesen kibocsátott receptek ellenértékét visszafizessék, hiszen az özvegyek igazolványának téves kiállítása miatt nem tehető felelőssé a családorvos vagy bármelyik kórházi szakorvos.